Sziasztok.! (: Remélem olvassa valaki a blogomat, és aki olvassa az kommenteljen hogy milyen a blog. (:
*Amy szemszöge*
Kifizettem a sofőrt, és mentem is a gépre. Elmentem a megfelelő kapuhoz, és fel szálltam a repülőre. Amíg vártam hogy felszálljon a gép gondolkoztam, gondolkoztam azon hogy, hogyan is üthettem meg Emmát. Nem értem. A gondolkodásomat egy hang szakította félbe.
- Kérem foglaljanak helyet, és kapcsolják be az öveiket. Köszönöm.- mondta egy kedves hang. Mivel az út hosszú ezért úgy döntöttem hogy alszom egyet, de előtte beállítom az ébresztőmet.
A kellemes álmomat az ébresztőm zavarta meg. Még aludtam volna de hallottam hogy nem sokára megérkezünk Londonba. Leszálltam a repülőgépről és mentem is haza, csak előtte beugrottam a kedvenc kávézómba. Itt dolgozik az egyik legjobb barátom, Lotti. Amikor beléptem nem vett észre, mert a pultot pucolta ezért oda mentem.
- Egy kávét kérnék szépen.-mondtam mire felnézett.
- Amyyyyy!!- ölelt meg szorosan.- Sziaaaa, de régen láttalak.- mondta és elengedett és rám mosolygott. Én is rá mosolyogtam.
- Egy hete láttál utoljára, nem volt az olyan régen.- mondtam mosolyogva.
- De nekem 1 évnek tűnt.- mondta.
- És, hogy vagy? Mi történt amíg nem voltam itt 1 évig?- kérdeztem majdnem nevetve. De Lotti viszont elnevette magát.
- Semmi érdekes. És veled történt valami?- mondta mosolyogva.
- Hát...Tegnap este össze vesztem Emmával.- mondtam és a pultot néztem.
- Furcsa is volt hogy nincs itt. De hogyan vesztetek össze?- kérdezte.
- Hát a legjobb haverommal Jackkel össze jött, és megkérdezte hogy eljöjjön-e velem vagy ne. Én azt mondtam hogy jöjjön, de ő meg behisztizett hogy csak most jött össze Jackkel és nem akarja itt hagyni. Én beolvastam neki és levágtam neki egy pofont.- mondtam és végig a pultot néztem.
- Hűűűű.- mondta Lotti elképedve. - Egy pofont? Kezdek félni tőled.- mondta mosolyogva, amire én is elmosolyodtam. Rá néztem, és ő megölelt. Egy kicsit kényelmetlen volt, hiszen a pult útban volt, de nem érdekelt és vissza öleltem.
- Na Lotti én most megyek mert még ki kell pakolnom.- mondtam miközben felkeltem a székből.
- Okés. Ha vége lesz a műszakomnak át megyek.
- Rendben, na szia.- mondtam mosolyogva.
- Szia.- mondta mosolyogva. Kiléptem az ajtón és mentem haza. Egész végig az utat nézem, egyszer csak arra lettem figyelmes hogy a földön vagyok. A bőröndöm is eldőlt. Azt vettem észre hogy valaki a kezét nyújtja felém. Megfogtam a kezét és felálltam.
- Jól vagy?- kérdezte egy kicsit aggodalmasan.
- Persze jól vagyok.-mondtam persze angolul.
- És ne haragudj hogy neked mentem nem figyeltem oda.- mondta kedvesen.
- Semmi baj, én sem figyeltem oda ezért én is elnézést kérek.- mondtam.
- Semmi gond, egyébként Zayn vagyok.- mondta mosolyogva.
- Amy.- mondtam és viszonoztam a mosolyt.
- Örülök hogy találkoztunk.- mondta kedvesen.
- Úgy szintén.- mondtam mosolyogva.
- Nekem most mennem kell, remélem hogy még találkozunk. Szia.- köszönt el kedvesen. Nem várta meg a válaszomat csak elment mellettem. Kedves srácnak tűnik. Na most már otthon szeretnék lenni a puha ágyamban.
*Emma szemszöge*
Finom illatok keltettek fel. Mivel én mindig előbb kelek fel mint Amy ezért én szoktam felkelteni.
- Amy ébresztő!- szólaltam meg, de nem jött válasz ezért rá néztem Amy ágyára és rájöttem hogy, Amy Londonba van. El is felejtettem hogy csak ő ment el. Nem is tudom milyenek lesznek a napjaim Amy nélkül. Fel korgott a hasam. Lementem a konyhába és leültem az asztalhoz. Anya már tálalta is a finom reggelit.
- Jó reggelt!- szólaltam meg.
- Neked is Emma.- mondta anya mosolyogva.- Nem gondolod át még egyszer?
- Még is mit?- értetlenkedtem. Komolyan nem tudom miről beszél anya.
- Hát azt hogy elutazol-e. Nem kéne még is inkább vele lenned?
- Anya. Egyszer úgy is külön vállunk, és amúgy sem kell mindig vele lennem. Nekem jó veled is!- mondtam, és rá mosolyogtam.
- Ahogy gondolod kicsim.
- Nagyon finom volt a reggeli. Köszönöm szépen.- adtam neki egy puszit és felmentem a szobámba. Kicsit gondolkodtam azon amit anya kérdezett. Lehet hogy még is vissza kéne mennem Londonba. Nem tudom. De nem akarom itt hagy Jacket.
Hallottam valami beszélgetést lentről. Anya meg valaki más hangját hallom. Hallani anya hangján hogy boldog. Valami jó hírt kaphatott? Mindegy, lemegyek és megnézem mi a helyzet oda lent.
Ez anya főnöke, mit kereshet itt? Megvárom míg elmegy, addig is hallgatózom kicsit.
- Szerintem nagyon örülne ennek. Megyek és meg is mondom neki, mégy egyszer nagyon köszönöm ezt az ajánlatot!
- Nagyon szívesen, erre a munkára csak maga lenne alkalmas! Nos akkor én megyek is viszlát.
- Várjon! És mikor indulnánk?
Indulnánk?! Még is hova?!
- Elvileg 1 hét múlva, ha minden jól megy.
- Rendben, köszönöm. Viszlát.
Amint kilépett az ajtón lerohantam. Mintha nem tudnák semmit.
- Ki volt itt?- kérdeztem.
- A főnököm. Kaptam egy ajánlatot. Szerintem téged is érdekelni fog.- mosolygott.
- Na, és mi lenne az?
- Munka állást kaptam Párizsban!- amint kimondta azt hittem ott ájulok el!
- Pá-párizsban??!
- Hát nem nagyszerű?- kérdezte vidáman.
- De-de ez remek.- kicsit lehangoltan mondtam de volt benne egy kis vidámság is. Régóta szeretnék eljutni Párizsba, minden vágyam az, csak kicsit nem is tudom, egy kicsit rossz érzés lenne oda költözni.
- De mi lesz Amyvel?
- Felhívom és elmondom neki.
- De ő is jön velünk?
- Nem ő Londonba marad.- jelentette ki egyszerűen.
- Látni fogjuk, ugye?
- Persze, nem kell ezen aggódni. Majd mi fogjuk meglátogatni.- mondta mosolyogva. Én is mosolyogtam és felmentem felöltözni.
*Amy szemszöge*
Miközben pakoltam Lotti átjött és segített. Elbeszélgettünk, meg elnevetgéltünk. Nagyon jó barátom. Elmondtam neki hogy találkoztam egy Zayn nevű fiúval. Örült neki, azt mondta hogy jöjjek vele össze hogy legyen nekem is pasim. Lotti már régóta ezzel nyaggat hogy miért nem keresek pasit magamnak.
Miközben beszélgettünk megcsörrent a telefonom. Anya volt.
- Szia anya. Valami baj van?- általában csak akkor szokott felhívni.
- Szia Amy, nem nincs semmi csak szeretnék valamit mondani.
- Hallgatom.
- Nos kaptam egy munka állást Párizsban, és oda költözünk Emmával.
- Ez komoly? Nagyon örülök ennek.- ezzel a hírrel is jobb lett a napom.
- Majd 1 hónap múlva meglátogatunk. Okés?
- Rendben, nekem nem baj. Legalább láthatod a házam vagyis a házunkat.- mosolyogtam, bár ő ezt nem látta.- Na szia anya jó utazást!
- Szia kicsim!
- Mit mondott?- kérdezte Lotti kíváncsian.
- Anya munkát kapott Párizsban és oda költöznek. Majd 1 hónap múlva meglátogatnak.
- Ez hiszen remek!- jelentette ki.
- Igen az!- mosolyogtam- Te, Nem megyünk el sétálni, shoppingolni (nemtudomhogyankellírnixd)?- kérdeztem.
- Ez tök jó ötlet menjünk!
Miközben sétáltunk megpillantottam egy ismerős alakot. Zaynt. Úgy látom ő is észre vett engem, onnan veszem hogy felénk sétált, meg még 4 másik ember.
- Szia Amy!
- Szia Zayn!
- Csatlakozhatunk?- kérdezte.
- Persze.-válaszolt helyettem Lotti.- Ne haragudjatok be sem mutatkoztam, Lotti vagyok!- mosolygott Lotti a fiúkra.
- Zayn vagyok-mosolygott- Ők itt Liam, Niall, Harry és Louis!
- Sziasztok-köszöntek egyszerre.
- Hali- tettem egy egyszerű köszönést.
Miután elintéztük a bemutatkozást beszélgettünk egy kicsit, és elkezdünk sétálni az egyik parkba. Zayn és én ott voltunk hátul, és beszélgettünk. Nagyon jó fej, kezdem meg kedvelni, úgy látom hogy ő is. Egyszer csak megállt, én is megálltam és megvártam. Oda mentem hozzá.
- Amy..
- Igen?
- Nem lenne kedved eljönni velem egy randira?- kérdezte kíváncsian várva a válaszom. Egy kicsit meglepett ez a kérdés.
- Persze szívesen elmegyek veled.- mosolyogva mondtam.
- Super!- vidám lett hirtelen. Oda futottunk a többiekhez, és mentünk tovább.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése